Egyszercsak a lány rám pillant.A szemébe nézek,majd elkapom a tekintem és a cipőmet kezdem nézegetni.Mikor HeeYoon a mondókája végére ér YongGuk valami tanács szerűt mondhat.A macskanő a kis feketéhez fordul ,kérdez valamit és közben felém biccent.YongGuk helyeslően bólogat.A lány felém fordul és az anyanyelvünkön megszólal,enyhén meghajolva.-Szóval te vagy Naokiom,az új lány.Örülök a találkozásnak.Én is meghajlok kicsit.-Igen.Nem rég költöztünk ide.-Az én nevem Nana.Erre nem tudok válaszolni,csak mosolygok.YongGuk töri meg a csendet,pont mikor kellemetlenné kezd válni a dolog.-Oh!Megint Mogut iszol?!-kérdezi nevetve.Ahhh...ez a mosoly.Egyszerűen gyönyörű!Ránézek a kezemben lévő Mogura.-Ami azt illeti....-mondom és félősen felényújtom-neked hoztam.Meglepetten elveszi és megköszöni mosolyogva.-Jaj,milyen aranyos kislány vagy.-mondja nevetve Nana.*Kislány?!KISLÁNY?!!Na ezzel kilehet csapni nálam a biztosítékot.Utálom,ha lekislányoznak!Jó tudom,hogy ő idősebb nálam,de nem vagyok dedós.-hehe.Köszönöm.mondom és magamra erőltetek egy mosolyt.-Jut eszembe - YongGuk a fejéhez kap- ne haragudj,de ma nem tudok átmenni tanulni.-Semmi baj-még jobban erőltetem a mosolyt.-Majd szólok HimCahnnak,hogy menjen át.A mosolyom lehervad.-Nem kell!YongGuk furcsán néz rám.Gyorsan folytatom a mondatom.-Meeeert....fáj a torkom...és ma úgyis inkább pihenni szeretnék.-Oh...jobbulást.-mosolyog.-Köszönöm...szóval most megyek is pihenni.Örültem a találkozásnak Nana.És köszönöm mindent HeeYoon.-meghajlok és a ház felé veszem az irányt.Most legszivesebben elbújnék a föld alá.*Még,hogy kislány..*
23.fejezet: Kislány?!HeeYoon sikeresen kipaszírozott az ajtókereten és oda ordít YongGuknak.-YongGuk Oppaaaaa!!!-hevesen integetni kezd.Becsukja maga mögött az ajtót és megint a csuklómnál fogva kezd ráncigálni.Annyira kínosan érzem magam,hogy inkább lehajtom a fejem és így cammogok HeeYoon után.Oda érve felemelem a fejem és koreaiul köszönök.HeeYoon lelkesen mesélni kezd valamit YongGuknak.A kis fekete csak mosolyog és néha bólogat.Én közben szemügyre veszem a riválisommá vált lányt,aki YongGuk oldalán áll és fogja a kezét.Egész magas,hosszú barna haj,barna szemek,márkás ruha darabok...olyan,mint egy macskanő.
Egyszercsak a lány rám pillant.A szemébe nézek,majd elkapom a tekintem és a cipőmet kezdem nézegetni.Mikor HeeYoon a mondókája végére ér YongGuk valami tanács szerűt mondhat.A macskanő a kis feketéhez fordul ,kérdez valamit és közben felém biccent.YongGuk helyeslően bólogat.A lány felém fordul és az anyanyelvünkön megszólal,enyhén meghajolva.-Szóval te vagy Naokiom,az új lány.Örülök a találkozásnak.Én is meghajlok kicsit.-Igen.Nem rég költöztünk ide.-Az én nevem Nana.Erre nem tudok válaszolni,csak mosolygok.YongGuk töri meg a csendet,pont mikor kellemetlenné kezd válni a dolog.-Oh!Megint Mogut iszol?!-kérdezi nevetve.Ahhh...ez a mosoly.Egyszerűen gyönyörű!Ránézek a kezemben lévő Mogura.-Ami azt illeti....-mondom és félősen felényújtom-neked hoztam.Meglepetten elveszi és megköszöni mosolyogva.-Jaj,milyen aranyos kislány vagy.-mondja nevetve Nana.*Kislány?!KISLÁNY?!!Na ezzel kilehet csapni nálam a biztosítékot.Utálom,ha lekislányoznak!Jó tudom,hogy ő idősebb nálam,de nem vagyok dedós.-hehe.Köszönöm.mondom és magamra erőltetek egy mosolyt.-Jut eszembe - YongGuk a fejéhez kap- ne haragudj,de ma nem tudok átmenni tanulni.-Semmi baj-még jobban erőltetem a mosolyt.-Majd szólok HimCahnnak,hogy menjen át.A mosolyom lehervad.-Nem kell!YongGuk furcsán néz rám.Gyorsan folytatom a mondatom.-Meeeert....fáj a torkom...és ma úgyis inkább pihenni szeretnék.-Oh...jobbulást.-mosolyog.-Köszönöm...szóval most megyek is pihenni.Örültem a találkozásnak Nana.És köszönöm mindent HeeYoon.-meghajlok és a ház felé veszem az irányt.Most legszivesebben elbújnék a föld alá.*Még,hogy kislány..* 
Hát... ez olyan Naomi-s! <3
VálaszTörlésEddig jó!De tudsz te ennél még jobbat is!