25.fejezet:A NEM elfelejtett szülinap.-ÁÁÁÁÁÁÁ!!!-sikítok fel riadtamban és hátra lépek. Csakhogy szorosan mögöttem a kis fekete áll.Rálépek a lábára és hátra dőlök.Mindketten kiesünk az ajtón,a teraszra.-Gukie!-riad fel Nana.*Én is jól vagyok köszi*Gyorsan feltápászkodok szegényről.-Jaj,bocsánat!Nagyon sajnálom!-mondom és felsegítem.Ő csak nevet.-Semmi baj.Te jól vagy?-kérdezi és közben összeszedjük a szatyrokat.
-Én persze.Mivel puhára estem.De neked nem fáj semmid?Ezen megint csak felröhög.-Dehogyis.-Jaj szerelmem!-szakítja félbe Nana a párbeszédünket-Biztos nem esett bajod?-mondja és simogatni kezdi a mellkasát.-Nem.-mondja mosolyogva és leállítja a lány kezét.Belépek (újra) a házba.Körülbelül 30 ismeretlen szempár tapad rám.Körül nézek.Tekintetem Takunál akad meg.Heves fej csóválásba kezdek,amivel azt akarom jelezni,hogy menjen a konyhába.Szerencsére veszi az adást és kimegy.-Nos,kedves ....ismerősök.Köszönöm ezt a szép meglepetést.Érezzétek jól magatokat. Taku és én most kicsit felszívódunk,mivel van egy kis pakolni való.Jó szórakozást!-ezzel a lendülettel,ki is viharzok.Miután kimegyek,rádöbbenek,hogy valószínűleg egy szót sem értettek.-Ezek meg kik?-ordítom suttogva.-Ja...ööö...nem tudom.-Tessék???-Nyugi,nyugi!Ők HimChan és YongGuk haverjai.-Igen.Az ő ismerőseik.Akkor mit keresnek az én szülinapi bulimon?-Most gondolj már bele....,hogy milyen dögunalmas lenne,ha csak négyen lennénk!-Na jó.Ez igaz.-És tök jó fejek.Az ott például SungJae-mondja és pohárral a kezében egy fiúra mutat-szerintem összeillenétek.

-Most áll le Takumi.-mondom ingerülten-Itt vannak a szatyrok,szépen pakolj el,én addig átöltözök és majd jövök.-meg se várom,hogy Taku bármit is mondhasson rá,rögtön elindulok a lépcsőn.
Az ágyam szélén ülök.A könyökeimet a combomra támasztom,a kezeimmel pedig a fejemet.Már átöltöztem,beszéltem Yurival és vagy 10 perce ülök és gondolkozok.*Szóval Taku azért vette a papír poharakat,meg minden ilyesmit.Ő csak jót akart,én meg lehordtam.Nana is lehet,hogy azért húzta az időt a boltban,hogy elkészülhessenek Takuék?!Nem pedig azért,hogy megfaggyak?!Ahh...hogy lehetek ilyen rossz indulatu?*Hátra dőlök az ágyamon és oldalirányba kinyújtom a kezeim.*Úgy viselkedek,mint egy karót nyelt vénasszony.* ~Kopp-kopp~*Ki lehet ez?Úúú...legyél YongGuk,legyél YongGuk!*-Gyere!Nyílik az ajtó.HimChan az.De nem akármilyen HimChan...egy szőke HimChan!-Szia.-köszön mosolyogva.-Sz.szia.-mondom és meglepetten felülök.-Ohh,panda!-mondja csillogó szemekkel és a pólómra néz.Odanézek én is.Megint a pandás felsőm van rajtam.-Jaj te kis panda mániás-nevetek fel.Amíg ezt kimondom,ő leül mellém.-Bocsi,hogy ennyire megijesztettünk.-Semmi.Hozzá szoktam.Apa egyik hobbija,hogy ijeszteget minket.-kuncogok.-Tetszik a hajam amúgy?Miattad festettem be.-mondja boci szemekkel.-Ohh...ez kedves.Nagyon jól áll.-*Úristen....én meghalok....hogy lehet ilyen aranyos?!*-Nem jössz le?-De...nem soká.Amúgy kik ezek a fiúk?-A haverjaim a clubban ismertem meg őket. Jó fejek!-A clubban?-Aha.Nem mesélte Taki?!YongGukkal raperként dolgozunk egy clubban,a belvárosban.-Wow!Ez nagyon királyul hangzik.-Mivel most már elég idős vagy hozzá,majd egyszer beviszlek.-Ohh. Nagyon köszönöm.-hálálkodok és megölelem.Ekkor megint  észbe kapok,hogy mit csinálok és elengedem.-Bocsánat-mondom,vissza húzódva-néha túl heves vagyok.-Ugyan -mondja és megsimogatja az arcom.Érzem,hogy kipirulok és a szívem gyorsabban ver.Ránézek...mélyen a szemébe- az sose baj.-folytatja és lassan felém hajol.*Most nem leszek nyámnyila!Készem állok!* Én is lassan megindulok felé és enyhén oldalra döntöm a fejem.~Kop-kop~*FRANCBA* Egyszerre kapjuk el a fejünk és az ellenkező irányba nézünk.Taku nyit be.-Bocs a zavarás ért,de örülnék,ha a nagyságos asszony lefáradna.-Hát persze-pattanok fel- milyen udvariatlan vagyok.Gyere te is HimChan.-mondom és kedvesen mosolygok.Ha nagyon kellemetlenül érzem magam,csak mosolygok,mint egy retardált.Sokszor,mikor a szüleim leszidnek,nem tudom,mit mondani és elkezdek mosolyogni....aztán azért is leszidnak,hogy hogy képzelem.Néha úgy utálom magam.Leérve a lépcsőn,körbe nézek.Mindenhol helyes táncoló fiúkat látok.*Ez maga a paradicsom.*Aztán megakad a tekintetem YongGukon,aki épp Nanával cseveg.Tehetetlenségemben,bemegyek a konyhába.Öntök üdítőt egy pohárba és a többieket nézegetve szörcsögök. HimChan eltünt.Ez a dolog vele....kezd roppant kínossá válni.-Szia!-ordít rám egy lány hang.-Jézusom-mondom és megfordulok -HeeYoon!-Mizu?-röhög.-Semmi különös.-Mikor szándékozod kibontani az ajándékokat?-Nemsoká.Csak elötte beszélni szeretnék Takuval.-Jaaaa!Értem én.