26.fejezet: A kedvenc pólóm. -Oh,ott jön Takumi-mondom HeeYoonnak.-Akkor,kettesben hagylak titeket.-Köszönöm.-mondom mosolyogva és elmegy táncolni.-Azt hitted,hogy elfelejtettem mi?-ront rám Taku.-Őszintén?!Igen.-Hah!A nagyszájú Naokomi tévedett beee! Ugyanis beírtam a telefonomba,a naptárba és jelzett. HAH!-Túl szép volt ahhoz,hogy igaz legyen....-Mi?-Az,hogy magadtól jusson eszedbe!-Na pfff....örülj,hogy van buli!-Taku?-Mi az?-Köszönök mindent és bocsánat,hogy megvádoltalak feleslegesen.-mondom és megölelem.Ez a tett eléggé ledöbbenti. Kezeivel,barátságosan megütögeti a hátam.-Jól van,azért el ne olvadj-mondja,miközben elengedem.-Menj és élvezd a party.t-utasítom-Nézd...az a lány téged néz.-Huhuhu...odébb!Takumi a macsó akcióba lép.-mondja és elindul az általam felfedezett lány irányába.*Hát ez hülye.*Álldogálok még egy kevés idejig.Valaki megkocogtatja a vállam.YongGuk az.-Tetszik Nao?-Persze.-Amúgy...emlékszel az első találkozásunkra?-Ömm...huha-*hogy a fenébe ne emlékeznék?*-...ja igen!...Épp a lépcsőről estem le,mikor megmentettél.-nevetek.-Igen-igen.Most is az történt,csak most nem kaptalak el.Csak tompítottam az esésed.-mondja nevetve.-Na majd legközelebb.-Miért?!Neked a lépcsőről esés a hobbid?-Olyasmi.-Akkor nekem a Nao mentés lesz.Legalább félórát elbeszélgettünk.Mégis úgy éreztem,mintha csak 2 perc telt volna el.Annyit röhögtünk,amennyit egész hónapban nem nevettem. *Az istenit!Még a vak is látja,hogy összeillünk!*Néha egy-egy vicc után barátságosan megütüttem a karját,ő meg a kezét a vállamra tette.Szinte a semmiről beszélgettünk,mégis olyan jó volt.Amíg meg nem jelent a macskanő.-Gukie~!-a nyakába ugrik és csókolgatni kezdi-gyere táncolni!-De épp beszélgetek. *Oh,ez jelent valamit...inkább velem beszélgetne ,mint hogy vele táncoljon.Awww.*-De kicsim!Légysziii!Csak egy kicsit.Ez a kedvenc számom-visong.YongGuk rámnéz bűnbánó tekintettel.-Menj csak.-Biztos?-Persze,csak nyugodtan.Leteszi a poharát a pultra,rám mosolyog és Nana elrángatja.Tánctérnek a nappali lett kialakítva.Nana a kellős közepére húzza.Ott megállítja,hátat fordít neki és "táncolni" kezd.Ez a "tánc" inkább hasonlít heves dörgölőzésre,minthogy táncra.*Szánalmas.*Még ácsorgok  vagy 10 percet,mikor Nana a "tánca" közben,szinte bepucsít YongGuknak. Látom,hogy még a kis fekete is zavarba jön.Nana rám pillant és elmosolyodik.Ennyi!Elég volt!Zaklatottan leteszem  a poharam és a lépcső felé veszem az irányt.Lábamat durván a lépcsőfokokhoz csapkodva,haladok felfele.Csakhogy az egyik lépcsőfoknál elszámolom magam és beleakad a lábam.Mondanom sem kell,hogy ügyesen pofára estem.Sőt,inkább lefejeltem a lépcső élét.A térdeim is beütöttem.Megpróbálom feltornázni magam. *Ahh....a könyököm is fáj...meg az orrom is.* A fa deszkán megpillantok pár sötét foltot.Ekkor megfogom a sajgó orrom,mert érzem,hogy valami folyik ki belőle.Vér?Letörlöm a kezemmel és megnézem....hát persze,hogy az. *A rohadt életbe.És persze ilyenkor nincs itt senki,aki segíthetne.*Benyúlok a zsebembe.Természetesen nincs nálam zebkendő. Szégyenlősség ide vagy oda lekapom a pólóm és feltörlöm vele a foltokat.Utána az orromhoz rakom.*A kedvenc pólóm...ez az eddigi legrosszabb szülinapom.*