21.fejezet: Bocsánat!Taku abbahagyta a  playstacion nyomkodását és rám meredt.-Tényleg?-húzta fel szemöldökeit.-Igen igen~-mondtam selymes hangon és becsuktam magam mögött az ajtót.A kerítésig szögdécselve haladta.A kis fekete (alias kis szőke) háza felé vettem az irányt és közben a Mogut forgatom a kezemben.Egy fa takarásából meglátom őt a kertben.A szívem nagyot dobban.Ahogy haladok egyre többet látok.Mosolygok.Mintha...beszélgetne valakivel.*Biztos HimChanal beszél.Jaj!*Megtorpanok és a Mogut kezdem bámulni.Attól félek,hogy ez kínos lesz.*Kija!Nem akarom!*Felnézek az égre.*Miért teszed ezt velem?!*Újra YongGukra nézek,bizonytalanul csoszogni kezdek kicsit,hogy megbizonyosodjak HimChanról. Egyszercsak YongGuk megfogja a vele szemben álló ember kezét.Egy női kéz.Kikerekedik a szemem és előre hajolva haladok előre.Migpillantok egy lányt.A kezem izzadni kezd.*Mi a?*Oh...biztos csak egy rokona.Remélem....*Jobban szemügyre veszem a lányt.*Japán!Tutira!D...de ez azt jelenti,hogy...* Mielött a gondolatom végére értem volna a lány a kezeit YongGuk vállára tette.YongGuk kezeivel közre fogta a lány csípőjét és megcsókolták egymást. Ijedtemben elejtem a Mogut.Úgy érzem,mintha gyomorszájon rúgtak volna.A szám tátva marad,könnycsatornáim megteltek és kifakadtak.Szinte megfagyott az idő.....Szemeim össze szorítom.Elfog a hányinger.Gyorsan felkapom a heverő Mogut,megfordulok és futni kezdek.Nem tart sokáig a futás,mivel valakinek nekiütközök.A fejem még mindig lehajtom és zokogok.-Bocsánat!-nyögök,aztán  elgondolkozok.*Istenem,kérlek add,hogy ne HimChan legyen!*