7.fejezet: I LOVE RIZS
A vacsora első része  elég kínosan telik.Az ételköszönet után,mindenki csendben válogat.Apa minden evő,általában ő eszi meg az én maradékomat is.Ezért házi malacnak nevezem néha.Anya diszkréten,kimérten válogat.Taku,mint egy állat úgy söpri a tányérra a dolgokat.Én pár grillezett halat veszek el és nagyon,nagyin sok rizst.Ha tehetném csak rizst ennék egésznap.De anyáék nem engedik,mert,hogy akkor nem fejlődnék.Apa mindig azzal jön,hogy húst is kell ennem ahhoz,hogy "kikerekedjek"(mi tagadás....eléggé deszka vagyok!)Mindig azt szajkózzák,hogy "Egyél húst!Vagy nem fog nőni a melled!"Erre mindig vörösen,ordítva reagálok.De...nem tehetek róla,hogy ennyire szeretem a rizst.( I <3 RIZS)
YongGuk sem tűnik válogatósnak.Tésztát szedett és épp most öntli rá a mártást.A tésztához jó sok halat és szóját rakott.
Csendben elkezdünk étkezni.Szinte mindenki egyszerre kezd hümmögni.
-Hát ez isteni-dícsérem a rizset.Mondjuk elég nehéz elrontani egy zacskó rizst.
-Marha jó a hal is!-jelenti ki Taku.Illetlenség teli szájjal beszélni,de ha megkostólja valaki anyám főztjét,annak megered a nyelve és öröm ódákat zeng,istenítve anyámat és a kajáját.
YongGuk még nem szólt semmit.Csak szűrcsöli a hosszú csúszós tésztát.Szőke tincsei előre borulnak,így eltakarják a szemeit.Csak a csücsörítő száját látom.Mikor a tészta végére ér,össze zárja a száját,rág egyet-kettőt és körbe nyalja szójaszószos száját.Ekkor elkapom a tekintetem zavaromban.tompa rúgást érzek a bokámon,Taku irányából.Felnézek.Taku rám mereszti a szemét pár pillanatra.valószínűleg azt akarta mondani,hogy :"Ne bámuld már ennyire!"
Mostantól ovatosabban fogom nézni.
Miután lenyelte a falatot szusszant eggyet...biztos megerőltettem magát a rágásban(szarkazmus).
-Nagatsukasa asszony...évek óta nem ettem ilyen finom ételt.Ez a kijelentés szerintem mindenkit meglepett kissé.
-Ohh...ne túlozz fiam-mosolyog anya.
-De tényleg!Komolyan mondom.Ami óta albérletben élek azóta zacskós és oda égett ételekből élek-nevet saját butaságán.

A pálcikák mohó csattogása tölti meg az étkezőt.Egy rizsgombóccal kitörlöm au olajat,amit a halak engedtek ki magukból,a tányéromra,az idő során.
-Teleee vagyok!-dől hátra Taku a hasát simogatva.
-Dettó-motyogom.Rosszul létig ettem magam.
-Nagyon szépen köszönöm az ételt!Isteni volt!-hálálkodik YongGuk ismét.Apa csak egy puszit nyom anya homlokára köszönetképp.Anya csak mosolyog.
-Na!Most pedig beszélgessünk kicsit rólad-fordul apám YongGukhoz.