12.fejezet:Shopping láz .-Ahjjjj...érjünk már haza!-nyávog Taku.-Nyugi körülnézek és megyünk.-mondom neki.Mondjuk én is ugyanígy érzek.Lejártuk a lábunkat.Gyönyörű hely Szöul.Tele épületekkel és emberekkel.Mivel alig-alig tudok koreaiul,ezért az angol nyelvet használom (ugyanúgy el lehet boldogulni vele).Most egy modern bevásárló központba köttünk körül nézni.A pénznem:Won.Az út nem volt túl hosszú a városig.Megnéztük a Han-folyót,amely ketté választja a várost.Meglátogattunk néhány 11-14.századi palotát.De persze csak kívülről,mert egy részt,elvan lepve turistákkal,másrészt,nem érdekel annyira minket,hogy fizessünk érte és min. 2órát sorban álljunk.Sok szép múzeumot,teret és hotelt láttam.Egyszer a szórakoztató negyedbe is be gurultunk.Már sötétedik szóval,már szálingóztak az emberek.A hosztesz bárak ajtajai már nyitva voltak.Osaka szórakoztató negyedétől pár utcára van az Osakai házunk.Egyszer egy részeg üzletemberrel találkoztam,aki egy bárból jött ki.Én épp haza tartottam.A szariman elkezdett üvöltözni utánam,hogy álljak meg.A kapucnim az arcomba húztam és gyosrléptekkel haladtam.Nem tudom,hogy hogy de hirtelen elöttem termett.Megszorította a felkarom és órdítozni kezdett velem.-Héé!Füleden ülsz?!...*böff*...Nem te vagy az a kis k*rva a hosztesz bárból?Te nyúltál le 5000Wont a tárcámból!A lehellete bűzlött a wiskytől.Tekintete homályos volt és alig állt a lábán.-Na se baj,most elégtételt veszek-mondta és megmarkolta a fenekemet.Ekkor teljes erőmből ágyékon rúgtam és haza rohantam.Az utca végéről vissza néztem.A szariman hányásában fetrengve  kiáltozott.Az óta kiráz a hideg az e fajta helyektől.Velejéig romlott ez a hely.A látnivalók után beültünk egy étterembe.A koreai étkezések alapja a rizs(nagy örömömre),valamint a levesek.Rizst lényegében mindenhez esznek.Nem láttam olyan asztalt ahol ne lett volna rizses tál.Jellegzetes étel a 'gimicji',amely egy sózott és erjesztett zöldségféle,mely köretnek szolgál és minden ételhez ingyenesen szolgálják fel.Én 'bibibap'ot ettem,ami konkrétan rizs és főtt zöldségek.Utána ettem még Taku ételéből is.Taku 'bulgogi't rendelt,ami rizsből és sült sertésből vagy marhából áll.Ez a szupermarket rettentő nagy,ezért szétváltunk és megbeszéltük,hogy egy  múlva találkozunk az autónál.Épp az üdítős osztályon megyek.A kosaramban eggig van:- 2csomag gumi cukor- 3 tábla csoki (epres,dinnyés,karamellás)- 1 magazin (amiben elnyomó részt képek és poszterek vannak,nagyon kevés szöveggel)*WÁÁÁÁÁ* A fülemig és a mosolyom.Az egyik polcon meglátok olyan üdítőket,amiket a BigBang tagok reklámoznak.

Természetesen midegyikből beraktam egyet a kosaramba.Erről jut eszembe.Út közben csomó K-Pop Idolokkal reklámozott termékek plakátjai mellett mentünk el.Eleinte nem igazán akartam eljönni Osakából,de már nagyon nem bánom,hogy ide jöttünk Szöulba.Végig mentem az üdítős soron de sehol sem találtam Mogut!Nem akarok oda menni egy itt dolgozóhoz,mert annyira még nem tudok koreaiul,hogy megkérdezzem van-e.Max annyit tudnék,higy "Mogu!Mooogu!Moguuu!I want Moooguuu!".De most valahogy nincs kedvem hülyét csinálni magamból.Csalódottan tovább battyogtam a sorok között,de nem tartott sokáig a rossz kedvem,mert egyszercsak elérek a kozmetikai osztályra.Egy hatalmas,kartonból kivágott arc virít az egyik márkás termékek elött.Első pillantásra nem ismerem fel.Aztán rájövök,hogy az arc tulajdonosa Dara a 2NE1-ból.*Oh!Tejóég!Kell!Kell!Kell!* Legalább 20 percig állok a termékek elött míg végül eldöntöm,hogy 1 szempillaspirált és egy ajakfényt veszek.Nem vagyok az a nagy smiknelős.Inkább a természetes szépségben hiszek.Mondjuk...pont én beszélek természetes szépségről japán létemre.